Sokat gondolkodtam így az év vége közeledtével, hogy milyen is volt nekem ez a 2021. Két kérdést tettem fel magamnak: mi az a tevékenység és mi az a gondolat, ami jellemző volt az évre. Sokat rágódtam rajta, mert nem hittem magamnak, hogy ilyen könnyen megvan a válasz, de végül maradtam az azonnali megoldásnál.

Az elmúlt évben az a tevékenység, ami a legtöbb időmet és energiámat felemésztette az a munka volt. A tavaszi előléptetésemmel nyakig kerültem a szarba. Rengeteg munkát tettem abba, hogy ott legyek év végén ahol végül voltam és ezt a főnököm is látta és elismerte. A vele való évértékelő beszélgetés nagy léleksimgatás volt nekem.

Az a gondolat pedig, ami a legtöbbször előkerült a fejemben a "nem lesz gyerekem" volt. Nem agyaltam ezen órákat, de nagyon gyakran felütötte a fejét csak így ennyire, meg hogy elbassza a napomat. Ezen kívül rengeteget foglalkoztam magammal és sikerült megvilágosodnom pár lelki zűrömmel kapcsolatban: rájöttem az okokra, és ez már hatalmas előrelépés. A hogy hozzam rendbe rész persze még full homály, de az egyelőre nem is számít.

Ezen kívül 2021-ben rengeteg időt fordítottam őszhajszálak növesztésére. Ez lett az új hobbim. Vagy az előző kettő következménye, nem tudom. Amikor az első megjelent nem hittem a szememnek. Különleges volt és izgi. Aztán így év végén mikor ismét megnéztem közelebbről (mert szerencsére csak úgy láthatóak) döbbentem meg, hogy mennyi van. Mindig azt hittem, hogy előbb lesz gyerekem, mint ősz hajam, de most ez így pofán vágott, hogy nem. Mindegy, azóta megbarátkoztam vele és ismét különlegesnek látom.

Még egy utolsó gondolat, ami szilveszter este fogalmazódott meg bennem. Azt kell mondjam, hogy kőgazdag szomszédaim vannak. Az a 7 órás tűzijáték műsor, amit nyomtak este augusztus20-át megszégyenítő volt. Ha a költségvetés csak töredéke is volt még akkor is elbújhat a nyári ünnepség...