Az utobbi hetekben a panikrohamok újra előjöttek, pedig már azt hittem kicsit elválnak útjaink.

Kezdődik a szívdobogással, ami egyre csak erősödik, míg már annyira dübörög a szörnyeteg odabent, hogy úgy érzem átüti a mellkasom. Újabb tünet a hányinger, aminek talán van egy pozitív következménye: ha nem eszem talán lecsusszan pár kiló (nem csusszan).

Tegnap délután ágyban fekve a párom kezét szorítva annyira elkapott ez az állapot, hogy már majdnem felugrottam, hogy elszaladjak.

Nem tudok aludni sem. Tegnap késő este estünk haza, ma meg 5-kor keltem, mentem dolgozni. Munka után bevásárlás, haza, lakás rendberakása, vacsora főzés és már megint este hét volt. Éjfélkor feküdtem le, kb egy órán át néztem a plafont, mert olyan szép, aztán 4 óra alvás után lenyomtam egy kemény napot, most meg megint lassan éjfél és azt leszámítva, hogy úgy érzem magam, mint aki agyonvertek, álmos nem vagyok. Úgy tippeltem 3 éjszaka kell még amikor csak 4-5 órát alszom ahhoz, hogy végképp kidőljek és a túlélési funkciók átvegyék az irányítást és végre ez a szar idegallapot kikapcsoljon. Addigra meg pont hétvége lesz, és lesz időm aludni, ha már végre képes leszek rá.